Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet

A táj az északi mérsékelt éghajlati zóna mérsékelten meleg éghajlati övébe tartozik. Elsősorban a szubmediterrán klímahatás érvényesül. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a tél enyhe, amelyet hosszú nyár követ. A napsütéses órák száma az országos átlag feletti. Évi kétszeri csapadékmaximum jellemző (május, szeptember). A terület a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik. Jellemző a vízfolyások nagy száma, legjelentősebb közülük a Boronka-patak, amely Nagybajomtól délre ered és a Papréti-árok, a Nádas-patak vízével kibővülve, magas partok között, szabályozott mederben folyik észak felé. Jelentős még a Sári vízfolyás és az Aranyos-patak. A térségben 14 tavat találunk, amelyek összterülete 182 ha, ezen kívül van a mesztegnyői 14 tó 88 ha-os összterülettel.

A vidék csaknem teljesen sík, azonban növényvilága mégis rendkívüli változatosságot mutat: átmenetet képez a nyugat-balkáni és magyar flóra között. A területen néhány méteres szintkülönbség hatására a lápoktól a homokpusztai gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások találhatók. A homokbuckák közötti mélyedések elláposodnak, ahol láprétek, fűz- és égerlápok alakulnak ki.

A mozgó vizű patakokat pedig égerligetek, helyenként tölgy-kőris-szil ligeterdők kísérik. A nedves talajon terjedelmes gyertyánosok, tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják. A körzet bővelkedik védett növényfajokban. Ezek közül a kakasmondikó, díszes vesepáfrány, tavaszi tőzike, sárga liliom, szúrós csodabogyó emelhető ki, amelyek országos viszonylatban is ritkák. A tavasszal virágzó növények közül igen nagy számban található a medvehagyma. Az eredeti gyeptársulás ma már csak foltokban lelhető fel, ahol a ritkaságnak számító fekete kökörcsin nyílik.

A változatos növénytakaró következtében a Somogyra jellemző szinte valamennyi állatfaj megtalálható itt. A Tájvédelmi Körzet ökológiai adottságai mind gerinces, mind a gerinctelen állatfajoknak kedvező élőhelyet biztosítanak. Számos olyan faj is található itt, amely nemcsak a megyében, hanem az országban is ritkaság számban megy, nem véletlen a védett fajok magas aránya. Az apró vízfolyások, patakok és a völgyekben kialakult égerlápok valamint a nagy kiterjedésű halastavak bőséges táplálékot, illetve biztonságos fészkelő helyet nyújtanak. A területen nagy mennyiségben fészkelnek vöcsök- és gémfélék, a nádi énekesmadarak, a réti sas, és a fekete gólya előfordulása is jelentős. A hüllők osztályán belül nagy szerepe van a keresztes viperának és a nagy mennyiségben előforduló mocsári teknősnek. Nemzetközi szinten is jelentős a Boronka-régió vidratelepe.

Forrás:

Duna-Dráva Nemzeti Park honlapja

A Marcali-hát Borút Egyesület honlapja

Híd a boronkán Egyesület

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!